Vissza a jövőbe? A„GDPR saláta” újra divatba hozhatja a postai dm-et

Üdítő enyhülést hozott ugyanis a postai direct mailing kérdéskörében a frissen (2019. április 26-tól) hatályba lépett 2019. évi XXXIV. törvény. Az ún. "GDPR Salátatörvény" célja a szektorális törvények és a GDPR között fennálló összhang megteremtése. A dierkt marketinget érintő változások is napvilágot láttak, módosult a 1995. évi CXIX. tv. (Katv) és a 1992. évi LXVI.tv (Nytv.) is.

A hatályba lépést követően jogos érdek jogalappal lehetséges direkt marketing levelezést folytatni, postai úton.

Figyelem!

Ez az SMS-re és az elektronikus levelezésre nem érvényes! A Grt. 6. §- a változatlan marad. Direkt marketing tevékenységhez továbbra is főszabály szerint a reklám címzettjének előzetes, egyértelműen kifejezett hozzájárulása szükséges.

Postai dm céllal vásárolhatók és átvehetők adatok anélkül, hogy az érintett a hozzájárulását adta volna.

A név- és lakcím adatok forrásai lehetnek:

• Meglévő ügyfél;
• Nyilvános adatbázis (pl. telefonkönyv);
• Adatátvétel ugyanazon tevékenységet végzőtől;
• Adatátvétel a lakcímnyilvántartásból

Címzett reklámküldemény (azaz min. 500 db azonos tartalommal postai úton feladott dm levél) a címzett előzetes és kifejezett hozzájárulása nélkül is küldhető, a tiltakozás lehetőségének megteremtése mellett.

Ez utóbbi azt jelenti, hogy az első küldeménybe válaszborítékot kell elhelyezni, melyben az érintett be tudja jelenteni felénk a tiltakozási szándékát.

A közvetlen üzletszerző szerv címzett reklámküldemény küldéséhez a szerzett adatbázisokat a továbbiakban jogos érdekét érdekmérlegelési teszttel* igazolva használhatja fel.

*Iránymutatás az érdekmérlegelési teszt elkészítéséhez: a jogalap alkalmazáshoz az adatkezelőknek el kell végezniük az ún. érdekmérlegelési tesztet, amelyre vonatkozóan irányadó megállapításokat tartalmaz az Adatvédelmi Munkacsoport 6/2014.számú Véleménye. Az érdekmérlegelési teszt voltaképp egy három lépcsős folyamat, melynek során azonosítani kell az adatkezelő jogos érdekét, valamint a súlyozás ellenpontját képező adatalanyi érdeket és az érintett alapjogot, végül a súlyozás elvégzése alapján meg kell állapítani, hogy kezelhető-e a személyes adat. A teszt eredményéről oly módon kell tájékoztatni az érintetteket, hogy annak alapján egyértelműen meg tudják állapítani, mely jogos érdek alapján miért is tekinthető arányos korlátozásnak az, hogy az adatkezelő a beleegyezésük nélkül kezeljen személyes adatot.

(Forrás: A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlása az előzetes tájékoztatás adatvédelmi követelményeiről

https://www.naih.hu/files/tajekoztato-ajanlas-v-2015-10-09.pdf)